Ha megkérdezném, hogy vajon hány aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast, tudnád a választ? Ideális esetben, egy fenntartható nyugdíjrendszerben minél több aktív korú járulékaiból folyósítanak egy nyugdíjasnak járandóságot, annál jobb.
Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200, 65 éves, vagy idősebb polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia folytatódik, számítások szerint 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb.
Ha kiszámoljunk az eltartottsági rátát, látjuk, hogy ez az utóbbi néhány évtizedben tendenciózusan romlott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) példaszámítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százázalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd. Vagyis 0,2-ről ez az arány 0,5-re romlik.
Hogyan lehetséges kivédeni ezt a hatást?
Logikusnak tűnhet, hogy az államnak fizetendő járulékok növelésével lehetséges mégis fenntartani a jelenlegi rendszert, de lássuk be, a végtelenségig ez sem növelhető már komolyabb makrogazdasági következmények nélkül.
Még tovább romlik a helyzet
Szerencsére az átlagéletkor növekszik, így nő a nyugdíjban töltött évek száma, vagyis egyre több nyugdíjat egyre több ideig kell a rendszernek finanszíroznia.
Dolgozzanak amíg tudnak
Sajnos a megoldás egyik része az volt, hogy növeljék a nyugdíjkorhatárt, ezzel némi terhet lehet levenni a túlterhelt rendszerről. Azonban, mint ahogy a járulékok végtelen növelése, úgy a korhatár számottevő emelése sem folytatható a végtelenségig.
Fenyegető összeomlás?
Sokan riogatnak bennünket azzal, hogy a rendszer összeomlása nem utópia, előbb utóbb sajnos bekövetkezhet. Nem látunk a jövőbe, ezért ez biztosan nem állítható, de hogy nagy nehézségekkel nézünk szembe a közeljövőben, azt szinte biztos.
Mi a megoldás? Kerülj ki abból a bizonyos egyharmadból!
Egy felmérés szerint a hazai lakosság harmada csak az állami nyugdíjból szeretne megélni, kevesen gondolják, hogy saját maguknak is tennie kellene érte. Amint látjuk, ez egyre kevésbé lesz biztos, vagyis kezdjünk el időben az öngondoskodással is tervezni. Minden nyugdíjas évünkre félretett forint jól fog jönni amikor eljön a jól megérdemelt pihenés ideje!
