Tudod, van az az érzés,
amikor úgy indulsz el dolgozni, hogy észre sem veszed, hogy munkába mész. Azon gondolkodsz, hogy az egyik kollegádnak vajon hogy sikerült a hétvégi futóversenye, a másik merre járt a sportoló kislányával, kit látogattak meg a felnőtt gyermekei, megint milyen történeteket hallasz majd gyerekekről, unokákról, hétvégi programokról.
Aztán elindul egy szürke hét,
és rájössz, tulajdonképpen milyen szerencsés vagy, hogy olyan emberek között lehetsz, akikkel nincs szürke hét. Akiknek történetei, élete annyira fontosak lesznek, mintha családtagok lennétek. Aztán eljön egy nap, amikor te kerülsz a középpontba. Amikor téged ünnepelnek, amikor téged köszöntenek és rájössz, ők is ugyanúgy éreznek. Ők is fontosnak tartják a te történeteidet, a te életedet, a te boldogságodat. Ezt nevezzük barátságnak. Ezt nevezzük családnak. Mi ezt nevezzük a MI családunknak.
Mi most a te történetedre vagyunk kíváncsiak, nekünk ma te vagy a legfontosabb! Boldog születésnapot csajok! Edu és Vera!
