A nyugdíjról lesz szó, ami az utóbbi évek folyamatai miatt nem túl vidám téma. Amikor még fialatok vagyunk, akkor hajlamosak vagyunk legyinteni, ááá, hol van az még. Amikor aktív korban, kiteljesedett karrierben létezünk, családdal, gyerekekkel, folyamatos kiadásokkal – akkor is legyintünk, és gyorsan hozzátesszük, miből?? Aztán amikor már érezzük a súlyát annak, hogy kiszorulunk a munkaerőpiacról, közelednek a nyugodt pihenés évei, akkor meg pánikban felkiáltunk: már késő!?
Ahhoz, hogy ne jussunk el ide, kezdjünk időben gondoskodni. De miről is? Nézzük át a nyugdíjrendszert.
Felosztó-kirovó: akkor tisztázzuk mit is jelentenek ezek a szavak. A mostani nyugdíjrendszerünket írjuk le így, ami gyakorlatilag a „nagy kalap”. Ide dobjuk be a befizetendő nyugdíjjárulékot, ami ki van ránk róva – és innen kapják a most éppen nyudíjban lévők a havi nyugdíjukat (felosztás). Vagyis senki nem a saját, befizetett havi nyugdíjjárulék kapja vissza majd nyugdíjas éveiben, hiszen ezek az összegek most belemennek a nagy kalapba. Ezt tudtad?
Hibrid rendszer már a múlté
Volt idő, amikor saját számlán vezethettük a befizetésünket. Az kötelező magánnyugdíjpénztárak idejében kétféle befizetésünk volt. Egy része ment a nagy kalapba a másik része pedig a saját nevünkön vezetett magánnyugdíjpénztári számlánkra. Azonban ennek a rendszernek pont az lett a veszte, ami a legfenyegetőbb most, tudniillik a nagy kalap befizetései nem fedezték az éppen kifizetendő nyugdíjakat. Ezért 2011-ben megszűntették ezt a rendszert, megszűnt a nevesített számlánk, ismét minden megy a közösbe.