Őstermelőnek lenni (járulékfizetési szempontból biztosan) jó. De hosszú távon is megéri?
Az őstermelők számára jelentős járulékfizetési kedvezmény jár, amit például családi gazdaság létrehozásával tovább növelhetünk. A zsebünkben maradó pénz azonban csak ideiglenesen segít, mert a nyugdíjjárulékok elmaradása később súlyos problémákat okozhat: gyakorlatilag nem számíthatunk állami nyugdíjra.
A kedvezményes mértékű adóbefizetésekkel csak minimális összegű nyugdíjra válunk jogosulttá.
Erre megoldás lehet a nyugdíj-előtakarékosság, bár számos tévhit és félinformáció (például az adókedvezmények kapcsán) megnehezíti a választást.
Mekkora nyugdíjra számíthatunk őstermelőként az államtól? Melyik nyugdíj-előtakarékosságot érdemes választani? Hogyan lehetünk jogosultak az adókedvezményekre őstermelőként?
2021-ben Magyarországon mintegy 340.000 őstermelőt tartottak nyilván, ám kevesen fizetnek járulékot, mivel nem érik el a – 2022-ben 1,2 millió forintos – bevételi határt.
Az őstermelők különleges helyzetére való tekintettel, a 2020. július 1-jén életbe lépett TB jogszabálymódosítás további kedvezményeket biztosít számukra. Az őstermelők azonban a kedvező adózás miatt alacsony nyugdíjra számíthatnak.
Az őstermelők adózása dióhéjban
Őstermelőként háromféle adózási formából választhatunk: átalányadózás, tételes költségelszámolás, illetve 10%-os költséghányad.
Mindhárom esetében igaz, hogy 1,2 millió forintos éves bevételig nem kell jövedelmet megállapítani, bevallást készíteni és adót fizetni.
A legnépszerűbb forma az átalányadózás. Ha az éves bevétel nem éri el a minimálbér ötszörösét, nincs adófizetési kötelezettség. 2022-ben ez a határ 12 millió forint, amikor a minimálbér 200.000 forint volt.
Ha túllépjük ezt, de nem érjük el ennek kétszeresét, kedvezményes átalányadózást választhatunk (12-24 millió forint közötti bevételre vonatkozik). Ilyenkor a 90%-os költséghányad és a 10%-os jövedelemhányad alapján kiszámított bevétel után kell adóznunk. Efölött az átalányadózás már nem választható.
Tételes költségelszámolásnál, ha az előző évben elért bevétel nem éri el az akkori minimálbér ötszörösét, csak a bevétel 15%-a után kell fizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ezen felül a minimálbér 92%-a után. 2021-ben ez a határ 10.044.000 forint volt, amikor a minimálbér 167.400 forint volt havonta.
Látható, hogy ezek az összegek messze elmaradnak attól, amit egy alkalmazott fizet hasonló nettó bevétele után. Őstermelőként is lehetőség van magasabb összeg után nyugdíjjárulékot fizetni, ám ezt kevesen választják. Az őstermelők több mint kétharmada nem fizet önálló nyugdíjjárulékot, a fennmaradó egyharmad pedig főleg csak a kötelező mértékben.
A tb-járulékot fizető őstermelők legfeljebb az öregségi minimálnyugdíjra számíthatnak, amely 2024-ben 28.500 forint volt. Ez az összeg nem elegendő a megélhetéshez, ezért fontos, hogy előre gondoskodjunk nyugdíjunkról.
Nyugdíjcélú öngondoskodási formák
Három típusú, államilag is támogatott nyugdíj-előtakarékossági program létezik: Nyugdíjbiztosítás, Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) és Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ).
A NYESZ egy kevésbé ismert megtakarítási forma, amely értékpapírszámlát kínál, ahol saját befektetési döntéseink alapján kereskedhetünk. A hozamokhoz csak nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá.
Az ÖNYP tagok rendszeres havi befizetésekkel növelik pénztári megtakarításaikat, de ebben az esetben profi szakemberek kezelik a befektetéseket. A pénztárban gyűjtött összeghez csak a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet hozzáférni.
Az őstermelők számára a legjobb megoldás a nyugdíjbiztosítás lehet, amelyet részletesebben is bemutatunk.
Nyugdíjbiztosítás
Ez a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma Magyarországon. A pénzünk egyéni megtakarítási számlán gyűlik, amelyet a biztosítók különböző befektetési alapokon keresztül kezelnek. Itt nagyobb beleszólásunk lehet a hozamok mértékébe, mivel mi határozhatjuk meg a befektetési alapok összetételét.
Az őstermelők számára előnyös lehet, hogy a nyugdíjbiztosításon keresztül is igénybe vehetik az évi 20%-os adójóváírást, még akkor is, ha nem fizetnek SZJA-t.
A nyugdíjbiztosítás előnye továbbá, hogy nem követi a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatár-változásokat; a szerződés megkötésekor érvényes kor elérésekor jutunk a megtakarításhoz. Ez jelenleg 65 év.
Az adókedvezmények igénybevétele
Mindhárom nyugdíjcélú megtakarítási forma lehetőséget ad arra, hogy 20%-os adókedvezményt vegyünk igénybe a havi befizetések után. Az SZJA adójóváírás formájában érvényesíthető kedvezmények eltérő feltételekhez kötöttek:
- Éves szinten max. 100.000-150.000 Ft adójóváírás igényelhető,
- Az éves megtakarítási befizetések meghaladják az 500.000-750.000 Ft-ot,
- Az adójóváírás a megtakarítási számlára érkezik, és csak a teljes megtakarítási összeggel együtt vehető fel.
Őstermelőként, akik valószínűleg nem rendelkeznek SZJA-befizetéssel, az adókedvezmény érvényesítése nehézséget okozhat. Azonban a nyugdíjbiztosításon keresztül lehetőség nyílik erre, ha a kedvezményezett és a szerződő fél különböző személy. Az őstermelő lesz a biztosított és a megtakarítást fizető személy, míg a szerződő fél például az SZJA-t fizető házastársa, családtagja vagy egyéb rokona, aki érvényesítheti az adókedvezményt a befizetett adójából.
Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen hosszú távon jelentős előnyt jelenthet a nyugdíj-előtakarékosságban.
