Mi az a szülőtartás, más néven rokontartás? Ki kötelezhető rá, milyen feltételek szükségesek ehhez és egyáltalán, mit is takar pontosan az, hogy szülőtartás? Miért kellett egyáltalán ez a törvény és hová vezetett végül? Ahhoz, hogy önt ne érje váratlanul egy esetleges plusz felelősség, ebben a cikkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a szülőtartásról, illetve annak gazdasági hatásairól.

Az esetek többségében csak akkor szembesülünk a jog kusza világával, amikor valamilyen oknál fogva muszáj: szükségünk van rá, vagy belekényszerülünk egy-egy váratlan esemény okán. A szülőtartási kötelezettségről sokan nem is hallottak, pedig a Polgári Törvénykönyvbe való bekerülése nagy port kavart annak idején, egészen pontosan a 2013. évi V. törvény meghozásakor.

Miért volt erre szükség és mit jelentett ez akkor gazdasági szempontból? Ássunk mélyebbre, és nézzük meg mit tehetünk most!

A társadalmi szolidaritás elvén működő rendszer lényege, hogy az idősebb generáció nyugdíját, megélhetését mindig az utána következő, eggyel fiatalabb generáció munkája és adói termelik ki. Mi tehát nem magunkért dolgozunk és adózunk, hanem szüleinkért és az ő jólétükért, ahogyan értünk pedig majd a gyermekeink fognak – ideális esetben.

Azonban a gazdasági és demográfiai helyzetünk jelenleg nem ideális. Az elmúlt évtizedekhez képest jóval kevesebb gyermek születik, így kevés a jövőbeni fiatal munkaerő. A (leendő) nyugdíjasok száma viszont a várható élettartammal együtt növekszik, így a társadalom tulajdonképpen öregszik. Ilyen helyzetben a felosztó-kirovó rendszer nem működik olyan hatékonyan, mint ideális társadalmi körülmények között, hiszen több az eltartandó személy, mint az eltartó.

Az aktív munkavállalók csökkenő száma miatt egyre kevesebb nyugdíjjárulékot fizetünk be a “közös edénybe”, ráadásul az elöregedő társadalom miatt egyre több nyugdíjra jogosult személy között kell szétosztani ezt a csökkenő összeget a “közös edényből”, így befolyásolva, hogy mennyi lesz a nyugdíja.

  • A kettő közti arány évről évre csökken

Ezek fényében érdemes elgondolkozni azon (mindegy, hogy magáért, vagy gyermekeiért, de leginkább mindkettőért), mit tehet már most, hogy a jövőben egy nyugodt, kiegyensúlyozott, biztos anyagi háttérrel rendelkező nyugdíjas életet biztosítson magának.

Megoldásként lett egy törvényünk 2013-ban, miszerint „Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.”

Ezzel tehát az állam kihátrált egy fenntarthatatlanná vált rendszerből, a felelősséget pedig elosztotta a generációk közt – visszatérve az ókori, jól bevált sémához, melyben a különböző generációk segítik egymás megélhetését.

Hogyan szól pontosan a szülőtartási kötelezettség törvény?

A szülőtartási kötelezettségről szóló törvény kimondja, hogy amennyiben egy személy önhibáján kívül nem képes önmagát önállóan ellátni, illetve az ellátására elsősorban kötelezhető volt-, vagy jelenlegi házastársa, élettársa nincs, úgy az eltartására a legközelebb rokonai, a gyermekei kötelezhetők.

Nagyon sarkalatos pontja a törvénynek, hogy a két megfogalmazott feltételnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy az illető jogosult legyen a szülőtartásra, de még ezek után is vár rá néhány igen alapos vizsgálat, humánus szempontok alapján. Ebből a két feltételből az elsőt érdemes alaposan átvizsgálni, ahogyan teszik is a szakemberek, mielőtt kiróják a nagykorú, keresőképes gyermekre a rokontartási kötelezettséget.

Amennyiben Ön ilyen helyzetben van, mindenképpen érdemes megfelelő szakember segítségét kérnie, aki eligazítja Önt a jog kusza világában és segít megtalálni a mindkét fél számára kedvező, élhető megoldást.

A jövőre való tekintettel

Amennyiben ez a rendszer fennáll majd gyermekei korában is, érdemes elgondolkodni rajta: Milyen terhek nyomják a mostani fiatalság vállát, szeretne a jövőben még szülőtartás terhét is rátenni? Lesz még kinek? Amikor ezeken a kérdéseken gondolkozik, hamar rájöhet: a kivándorlás hatalmas méreteket öltött, rengeteg jól képzett, keresőképes fiatal hagyja el a hazáját, így amíg teheti, magáról kell gondoskodnia, akár előre is. Érdemes belegondolni már most, miből fog megélni, ha majd nyugdíjas lesz. Hogy egy átlagos képet fessünk, íme, néhány információ, a jelenleg elérhető adatok szerint:

Hogyan gondoskodhat saját nyugdíjas éveiről és egyben gyermeke pénzügyi biztonságáról?

Hivatalos úton (tehát az otthoni perselybe/széfbe történő gyűjtögetés mellett vagy helyett) van megoldás mi ebben tudunk segíteni.

Ezek után már csak találnia kell egy Önnek szimpatikus szakembert, aki nyíltan és őszintén el tudja mondani Önnek, mit tartalmaznak bizonyos előtakarékossági szolgáltatások, és Önnel együtt vizsgálja meg, melyik lenne a leginkább megfelelő. Ahhoz, hogy a szaktudásához mérten a legjobb segítséget tudja nyújtani rengeteget fog kérdezni Öntől. Az Ön válaszai alapján fog felállítani egy körülbelüli képet arról, milyen mértékű megtakarítást bír el jelenleg az Ön háztartása, és igyekszik majd ebből a lehető legjobban jövedelmező megoldást kihozni.

Egy-egy konzultáció még nem jár kötelezően szerződés aláírásával. Mielőtt belevágna egy megtakarításba, vagy megkötne egy biztosítást, érdemes tájékozódnia. Gyűjtsön össze minél több információt, amelyekből összeállíthatja, mire van valóban szüksége. Kérje ki akár (nagykorú) gyermekei véleményét, segítségét is, hiszen ők már ebben nőttek fel, sok esetben tájékozottabbak lehetnek pénzügyi kérdésekben. Mindemellett, természetesen jó, ha gyermekei is tudnak megtakarításáról, akár támogathatják is Önt ebben.

Bízunk benne, hogy a segítségére lehettünk.

………

Forrás: internet

Avatar
A szerzőről bővebben a nevére kattintva olvashatsz, tőle tanácsot és visszahívást is kérhetsz!

Zoltán Tóth