Amikor megszületik egy gyerek, az egyetemi kollégium még elképzelhetetlenül távolinak tűnik. Aztán jön az óvoda, az első iskolatáska, a felső tagozat, a középiskola – és egyszer csak ott van az asztalon a felvételi eredmény.
Felvették!
Óriási öröm. Büszkeség. Új élet kezdődik.
És vele együtt új kiadások is.
A továbbtanulás nem csak a tandíjról szól
Még akkor is jelentős költsége lehet az egyetemi éveknek, ha maga a képzés államilag finanszírozott.
Ha a fiatal másik városban tanul tovább, laknia is kell valahol. A kedvező árú kollégiumi helyek száma korlátozott lehet, így szóba kerülhet fizetős kollégium, magánkollégium vagy albérlet is.
Ehhez jön az utazás, az étkezés, a jegyzetek és taneszközök, egy laptop vagy más szükséges eszköz, valamint a mindennapi élet számtalan kisebb-nagyobb kiadása.
Egyenként talán egyik sem tűnik megoldhatatlannak. Együtt azonban már komoly havi terhet jelenthetnek.
És mindez nem egyetlen hónapig tart.
Amikor nem a kiadás váratlan, csak az összege
A továbbtanulás ebből a szempontból különleges élethelyzet.
Nem tudjuk előre, melyik városban fog tanulni a gyermekünk. Nem tudjuk, kap-e kollégiumi helyet, albérletre lesz-e szüksége, vagy milyen képzést választ majd.
Egy dolgot viszont nagy valószínűséggel tudunk: ha továbbtanul, annak lesznek költségei.
Éppen ezért erre nem feltétlenül az utolsó pillanatban kell elkezdeni készülni.
Ha egy család évekkel korábban rendszeresen félretesz a gyermek jövőjére, egészen más helyzetből indulhat, amikor elérkezik az egyetem.
Nem kell egyik hónapról a másikra előteremteni egy nagyobb összeget. Nem feltétlenül kell minden pluszkiadást az aktuális családi költségvetésből kigazdálkodni.
Van mögötte egy korábban felépített tartalék.
Az idő az egyik legfontosabb segítség
Sokan azért halogatják a megtakarítás elkezdését, mert úgy érzik, csak nagyobb havi összeggel lenne értelme.
Pedig hosszabb időtávon éppen a rendszeresség lehet az egyik legfontosabb tényező.
Ha korán kezdünk el félretenni, több év áll rendelkezésre ahhoz, hogy fokozatosan építsünk fel egy összeget. Minél később kezdjük, annál rövidebb idő alatt kell ugyanazt a pénzügyi hátteret megteremteni.
Ezért egy gyermek jövőjére szánt megtakarításnál nem csak az a kérdés, hogy mennyit tudunk félretenni.
Legalább ilyen fontos az is, hogy mikor kezdjük el.
Nem kell ma eldönteni, mire fogja költeni
Egy tizenéves tervei még sokszor változnak.
Lehet, hogy Budapesten szeretne egyetemre járni. Aztán kiderül, hogy Szegeden találja meg álmai képzését. Lehet, hogy kollégiumba kerül, lehet, hogy albérletbe. Külföldi félévet szeretne, nyelvet tanulna, vagy szüksége lesz egy komolyabb számítógépre a tanulmányaihoz.
Éppen ezért a megtakarítás egyik legnagyobb értéke a mozgástér.
Nem feltétlenül egyetlen konkrét jövőbeli számlára gyűjtünk. Hanem arra, hogy amikor elérkezik egy fontos élethelyzet, legyen miből választani.
A gondoskodás nem mindig látványos
Egy gyerek jövőjére félretett havi összeg nem olyan látványos, mint egy születésnapi ajándék.
Nincs masni rajta, és valószínűleg nem készül róla fénykép sem.
Évek múlva azonban egészen más jelentősége lehet.
Amikor megérkezik az egyetemi felvételi eredménye, és elkezdődik a tervezés, sokat jelenthet, ha a családnak nem nulláról kell megoldania minden költséget.
A kérdés ilyenkor már nem feltétlenül az lesz:
„Hogyan fogjuk ezt kifizetni?”
Hanem inkább:
„Mi lenne neki a legjobb megoldás?”
És talán pontosan erről szól a tudatos előrelátás.
Nem arról, hogy ma minden részletét ismernünk kell a jövőnek. Hanem arról, hogy amikor elérkezik, legyen lehetőségünk dönteni.






